Az utolsó, rettegett fázis, a keret megvarrása vasárnap ünnepélyes körülmények között lezajlott.
Nem hazudok, ha azt mondom, hogy megkönnyebbültem, mert az utóbbi hetekben már komor viharfelhőként tornyosult fölém a befejezetlen falvédő tudata, arról nem is beszélve, hogy kiteregetett állapotban úgy elfoglalta a szobát, hogy már csak tánclépésben lehetett közlekedni tőle.
45 óra verejtékes munkájának gyümölcse:
Egy utolsó pillanatban támadt ötlet:
Kedvenceim a madarak
Mit tanultam a varrás során?
-Sosem gondoltam volna, hogy lehet 1500 Ft-ért is cérnát venni, azt még kevésbé, hogy én leszek az, aki (némi duruzsoló rábeszélés után) meg is veszi azt.
-Ekkora méretű tárgyak varrásához minimum plusz egy fő asszisztálása elengedhetetlen, de az sem baj, ha a rokonság apraja-nagyja rángatja az anyagot, míg én nyomom a pedált ;)
-És végül: tanácsot kérni, kérdezni nem szégyen!
Bori
9 megjegyzés:
gratulálok, ez nagyon szép lett!kifejezetten tetszik, hogy visszafogott,mondhatnám realisztikus a színvilág,természetes harmóniát és nyugalmat sugároz.
nekem a fák a kedvenceim, anyáink korában nyomott textileken láttam sok ilyen faábrázolást, és el is határoztam, hogy ilyet egyszer varrni kell.most adtál egy löketet, hogy akkor most már tényleg...
Köszönöm a dícsérő szavakat, és örülök, ha inspiráltalak, hogy megvalósíts egy régi álmot ;)
Meseszép lett, már nagyon vártam a végeredményt. Nekem a barikák a legkedvesebbek, de annyira összhangban van az egész úgy ahogy van.
gratulálok! szép munka!!:)
Irulok-pirulok, köszönöm lányok :)
Bori
Csatlakozom én is az arcpirongatókhoz! :))
De már pár fázissal előbb is látszódott, hogy tökéletes lesz! :D
Egyszerűen csodálatos. :) Nekem minden egyes részlet tetszik. És gratulálok a kitartásodhoz, a részletek kitalálásához, a türelmedhez hogy ennyit letűzz!!!
ó, ez gyönyörű lett :)
köszönöm :)
Megjegyzés küldése