Rólunk

Saját fotó
A MESKA a Mindenféle Egyedi Saját Készítésű Alkotás-ok lelőhelye, ahol igényes, saját készítésű tárgyakat lehet adni-venni. Ezen a blogon keresztül szeretnénk megosztani mindenkivel a Meskával kapcsolatos tapasztalatainkat, és talán a gondolatainkat is erről-arról, kis világunk dolgairól. Kellemes olvasást!

2009. június 29., hétfő

Tanfolyamon jártam...

Akik figyelemmel kísérték a közelmúltban a falvédős bejegyzéseimet, talán még emlékeznek, hogy az elején mennyire el voltam anyátlanodva a szabad gépi tűzés kapcsán...
Bár a falvédőt végül más, egyszerűbb megoldással fejeztem be, a gépi tűzés gondolata továbbra sem hagyott nyugodni :)
Egy kis rábeszélésre a Mesebolt nemrég szervezett egy kiscsoportos foglalkozást, ahol végre szembesülhettem azzal, mit csináltam rosszul, miért nem állt rá a kezem (agyam?) eddig erre a fantasztikus technikára.

A 3 órás "tanfolyam" végére világossá vált, hogy elsősorban a gépemet kell jobban megismernem, illetve rendben tartanom, valamint, hogy a gépi tűzés titka a gyors láb, a higgadt és könnyű kéz, és a GYAKORLÁS.

Elsőre ezek sikerültek:





Bori

2009. június 25., csütörtök

Pipacstenger

A minap a Balaton-felvidékre utazva óriás pipacsmezőt láttunk az út mentén.
Én még életemben ennyi pipacsot együtt nem láttam!
Olyan földöntúli, meseszerű volt az egész, a háttérben az épp elvonuló viharfelhőkkel,
hogy muszáj volt megörökítenem :)







Bori

2009. június 22., hétfő

Hétfői Meska portré. Bemutatkozik Esterella!

Sikeres meskás eladóinkat bemutató sorozatunk folytatásaként ezúttal Esterellát ismerhetitek meg közelebbről.

Kellemes olvasást!



Meska: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!


Antalovics Eszternek hívnak és kecsketej szappan készítő lett belőlem, a „MESKA” boltomban is szappanjaimat találhatjátok.


Meska: Mióta foglalkozol szappanok készítésével és ki vagy mi indított el ezen az úton?

Hú, hát ez elég hosszú történet, de megpróbálom röviden összefoglalni ezt az utat.
40 évig nagyvárosban éltem, postaigazgatóságon dolgoztam és felnőtt fejjel kitanultam a grafológia tudományát, aztán falura költöztem és körülvettem magam állatokkal és végül megjöttek a kecskék is!

6 éve élek falun és kecsketejes szappan készítéssel 1,5 éve foglalkozom.
Úgy éreztem, ha már módomban áll olyan a csodálatos, élő anyaggal dolgoznom, mint a kecsketej, használjam az összes elképzelhető módon.
Először természetesen sajtot, túrót készítettem, majd elkezdtem kidolgozni a tervét, hogy miként tudnék szappant is készíteni belőle.
Sajnos hazai példák, minták nem álltak rendelkezésemre, így angol nyelvterületről szereztem be a receptjeim alapjait.

Meska: Hogyan szoktál dolgozni, honnan merítesz új ötleteket?

Hálás vagyok azért, mert úgy dolgozhatok, hogy madárkák csipegetik a magot az én kis szappankonyhám ablakában és ha kinézek mindig a szépséges természetet láthatom.
Ilyen környezetben könnyű a munka!

Rendszeres olvasója vagyok külföldi „handmade soap” lapoknak, blogoknak, azokból mazsolázgatva alkotom meg azokat a receptúrákat, amik az én „farm szappan” stílusú szappan palettámba beleillenek és úgy gondolom róluk, hogy a vevőim örülnének nekik.

Persze ki kell szelektálnom a mesterséges színezékeket és egyéb más ártalmas vegyszereket tartalmazó ötleteket, és időnként a vevőimtől is kapok jó kis ötleteket :)

Meska: A szappankészítésen kívül milyen kedves elfoglaltságaid vannak még?

Mivel azt szeretem, ha minden egyes szappanomhoz személyes közöm van, ezért a kecskék ellátásától a csomagolásig mindent én végzek.
Így aztán az állattenyésztéstől a CorelDraw-ig sok mindennel foglalkozom és kiélhetem kreativitásom.
Ha mégis marad időm azt is arra használom legszívesebben, hogy a bioboltokat, a piacot, vagy akár az Interneten böngészve szerezzem be az új ötleteket, alapanyagokat.
Nagyon szeretem az időmet állataim körében, őket megfigyelve tölteni, nagyon sok örömet, boldogság-pillanatot kapok tőlünk.
Amíg megtehettem, nagyon szerettem utazni és próbálom megszervezni, hogy ezt a számomra olyan felemelő elfoglaltságot időnként most is becsempészhessem az életembe!

Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és kézművesként milyen értékeket képviselsz?

Harmónia és minőség függő vagyok!
Azt vallom, hogy csak akkor lépj be a ”piac” kapuján, ha értéket tudsz adni az embereknek, leendő vevőidnek.
Számomra nagyon fontos, hogy azt érezzék a portékáimat használó vásárlóim, hogy olyan szappant kaptak a pénzükért, amit szívesen használnak nap mint nap és biztosak lehetnek benne, hogy csakis pozitív hatással van a bőrükre.

Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?

Őszinte leszek, nem tudom mi kell a sikerhez, abban bízom, hogy ha én minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy jó minőségű árút tudjak eladni, azt a vevőim értékelni fogják.
Van még egy titkos összetevőm, szappanjaimban ott van állataimhoz és a természethez fűződő szeretetem!

Tanácsaimat az előbbiekből adódóan így összegezném:
próbáld megtalálni azt a foglalatosságot, amit igazán szeretsz, kölcsönözz magadból annyit alkotásaidhoz, hogy beazonosíthatóan, rád jellemzően egyediek legyenek.
Adj értéket és tudd is, hogy értéket adsz!
Tiszteld vevőidet és vedd figyelembe igényeiket!

Meska: Megosztanál velünk egy apró szépségápolási vagy házi kozmetikum készítési tippet?

Én a szappanfőzés mesterségét gyakorlom és természetesen az a véleményem, hogy a szappanok királynője a kecsketej szappan, de mindenkinek lehetősége van már kész szappanból /szappantömbből/ olyan szappant készíteni ami leginkább megfelel ízlésvilágának.

Szappanöntés:

Tiszta növényi alapanyagból készült átlátszó és fehér szappantömböt használhatunk, melyeket kedvünk szerint színezhetünk, díszíthetünk és kedvenc illóolajunkkal illatosíthatunk.

Menete:

1. Olvasszuk fel a szappant. Tegyük a szappantömböt egy margarinos dobozba vagy tűzálló edénybe, ezt az edényt helyezzük mikrohullámú sütőben ( 300-400W,3-10 perc) olvasszuk fel.

2. Helyezzük az öntőformákba a kívánt díszeket.

3. A felolvasztott szappant színezhetjük, illatosíthatjuk.

4. Öntsük a formába a felolvadt szappant.

Ha többszínű rétegeket akarunk készíteni, meg kell várni, amíg az alsó réteg megdermed.



Köszönöm az érdeklődést!

Kukkants be Esterella boltjába: http://www.esterella.meska.hu

2009. június 16., kedd

Meska portré kedden. Bemutatkozik Zazie!

Alkotóinkat bemutató sorozatunk legújabb bejegyzésében Zazie-t ismerhetitek meg közelebbről.
Kellemes olvasást!



Meska: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!

Morvai Anettnak hívnak, egy Komárom-Esztergom megyei kis faluban, Hántán élek az erdő mellett, párommal, kiskutyámmal, egy kis madárcsicsergéssel fűszerezve.
Hivatásom a pedagógia, amivel nagyon szeretnék hosszútávon is foglalkozni.
Nagyon szeretem a gyerekeket: nyíltságukat, a lényükből áradó természetes életörömet, bájt.
Nekem is lesz nemsokára egy-két gyerkőcöm!

Meska: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?

A bütykölés már gyerekkorom óta fő tevékenységeim egyike.
Miután úgy 5-6 éve megnyílt a helyi kézműves bolt, ahol minden csupa szín, és ahol még néhány percet is élmény a boltban tölteni, végigpróbálgattam sokféle kreatív hobbit, az üvegfestéstől az agyagozásig, mindenfélét.
Két éve kezdtem el komolyabban érdeklődni a gyöngyözés iránt.
Nagyot néztem, amikor hirtelen ötlettől vezérelve beírtam a keresőbe, hogy „gyöngyékszerek”: megleltem Veres Zsuzsit és a többieket.
Aztán jöttek a próbálkozások, és idővel megleltem a gyöngyhímzés technikáját, a számomra nagy amerikai neveket.
Ezután nem is volt kérdés, hogy ez az, amiben igazán kiélhetem magam.

Esténként, ahogy alakulnak a kezem alatt a gyöngyökből a kacskaringók, vonalak, színek szeretnek egymásba; feloldódom, feltöltődöm és élvezem, hogy kifejezem magam, a gondolataim, színlátomásaim…
Néha úgy érzem egy történet kerekedett ki a gyöngyeimből, vagy nevetek, mert meglátok egy bohócarcot a medálomban, holott egyáltalán nem így terveztem.

Meska: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?

Sokszor van, hogy a kedvenc lelőhelyemen – Győrben - meglátok egy gyöngyöt és már előttem is a kép a leendő ékszerről, más alkalommal leülök, hogy no, akkor most alkossunk valami pirosat, mert most olyan hangulatban vagyok.

Nagyon kedvelem az erőteljes színeket; a színek árnyalatait kombinálni, kedvencem a türkiz.
Volt már, hogy egy boltban lefényképeztem a hátteret a színkombináció miatt, de akad,hogy üldögélünk este, egyszer csak beugrik valami és már futok is a gyöngyeimért, aztán hipp-hopp már kész is a költői rendetlenség. :)

Van egy kis füzetem Könyvészet Dóritól is (persze türkiz), amit mindig magammal viszek, és ha olyan helyen jut eszembe valami, hát gyorsan skiccelek.
A múltkor a Szépművészetiben az egyiptomi szarkofágokról rajzoltam ki mintákat, azok is nagyon megihlettek például.

Meska: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?

Nagyon szeretek felcaplatni Tibimmel a rétre, és a nagy fűben, a vadvirágok közé dőlve novellákat olvasni fel neki.
Szeretem ezt a természet közeli, falusi életet.
Szeretek mindenféle jóban részt venni: sok mindent csináltam már a bábozástól a színjátszásig.

Elég szervezkedő típus vagyok, afféle „minden lében kanál”.
Szinte egész évben a fesztiválkorszakot várom, kedvencem a júniusi Víz-Zene-Virág Fesztivál Tatán, az Öreg-tó és a vár mellett, ott valahogy mindig otthon érzem magam.

Szeretek még bosszús-vicces órákat tölteni a konyhában, ahol néhány hónapja próbálom magam konyhatündérré képezni, amolyan autodidakta, „5 könyvből egyszerre”- módon. :)
Ja, és sajnos nagyon szeretek csacsogni, mint az a válaszaim hosszúságából is jól látszik. :)

Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?

Furcsa, de néha úgy érzem, hogy le kell tennem valamit az asztalra, hogy emlékezzenek rám az emberek.
A pedagógiában is az tetszik a legjobban, hogy rengeteget adhatunk a gyerekeknek (és persze kapunk is tőlük), megtanítjuk őket az élet egyik legfontosabb dolgára, magára az olvasásra.
Lehet, hogy ez közhely, de azt hiszem az életben is ez az egyik legfontosabb, hogy tudjunk adni, és úgy máris jobb kapni is.
Az alkotás önmegvalósítás is.
Amikor alkotok, pihenek, tornáztatom az agyam, boldog vagyok, szárnyalok… de amint valakié lesz a művem, máris adtam valakinek, és kaptam, pl. sok jó szót már, köszönöm nektek!
Az értékek terén persze alapvető, hogy az egyediségre törekszem. Fontosak még számomra a színek, mármint az igaziak: a kék, a zöld, a piros, narancs, stb. Bennük lüktet az élet, és remélem, ha valaki felveszi egy színes alkotásom, legalább az felvidítja, attól legyen egyedi.
Belegondolni, hogy az én alkotásomat esetleg valaki a kincsének tekinti majd, ez csuda jó érzés tud lenni.

Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el
árusítani a Meskán?
Szerinted mi a siker titka?


Próbáljanak valami újdonságot behozni a Meskára, valami igazán egyedit, ha nem is technikában, de stílusban mindenképp.
De ne a sikeresebbeket másolják!
Töltsenek fel sok terméket, akár naponta, de mindenképp javaslom, hogy ne legyenek túl hosszú „pangó” időszakok, amikor nem újítják a termékeik kínálatát, mert elveszthetik a vendégeik érdeklődését.
Figyeljenek akár a divatszínekre, ha kiegészítőket készítenek.

És nem utolsó sorban… Sokan, sok okos tanácsot adtak már előttem, amelyeket én is megfogadtam, érdemes itt a blogon is olvasgatni!

Meska: Megosztanál velünk egy apró tippet, vagy megmutatnád, hogyan készítesz el egy egyszerűbb tárgyat?

No, ezen sokat kellett gondolkodnom. A gyöngyhímzés rejtelmeibe szeretném bevezetni a kedves olvasót, egy aprócska fülbevaló formájában.

Hozzávalók:

- két nagyobb, laposabb gyöngy, lyukkal a közepén
- különböző méretű cseh vagy japán kásagyöngy (én 15-ös, 11-es méreteket használtam)
- két kisebb darab filc és finomabb bőrdarab
- fülbevalóalap
- két komponensű vagy más erős ragasztó
- gyöngyfűző tű és cérna




1. lépés

Miután egy öltéssel rögzítettük a nagy gyöngyöt a filcen (nagy gyöngybe, kis gyöngybe be, nagy gyöngybe vissza) a következő gyöngy méretéhez igazodva a kellő távolságra a nagy gyöngytől felöltünk az anyagba.

2. lépés

Felveszünk max. 4 gyöngyöt, leöltünk a kanyar végén, majd az utolsó öltéstől vissza, kívülről öltünk a két gyöngy közé. Most rögzítjük a gyöngyöket, úgy hogy átöltünk szembe, majd a következő gyöngy és az előző közé öltünk, és megismételjük a rögzítő öltést, majd még annyiszor, míg a sor végére nem érünk.



3. lépés

Beöltünk a sor végén lévő gyöngy közepéhez, majd visszavezetjük a szálat, mindegyik gyöngyön, felfűzünk megint pár gyöngyöt, majd addig ismételjük a felfűző, rögzítő lépéseket, míg körbe nem érünk.

4. lépés

Miután eldolgoztuk a szálát a filc hátulján, és finoman körbevágtuk a fülbevalónk, ráfektetjük a bőr visszájára és körberajzoljuk.



5. lépés

Most összedolgozzuk a bőrt a kész hímzéssel: Felöltünk a filc szélébe (hátulról), majd felveszünk két gyöngyöt, és beleszúrunk kívülről a bőrbe és a filcbe, majd a második gyöngybe visszaöltünk.







6. lépés

Felveszünk egy gyöngyöt és megismételjük az előbbit, majd egyesével ezzel az ún. brick öltéssel végighaladva elvégezzük az összedolgozást.



7. lépés

Az utolsó gyöngynél beleöltünk belülről a bőrbe és visszaöltünk alulról az utolsóba, majd eldolgozzuk a nagy gyöngy alatt a szálat, és felragasztjuk a fülbevalóalapra.



És mivel Lori rokonlánykánk épp erre járt, és véletlenül pompásan hozzá öltözött, íme a fülbevaló!:)



Kukkants be Zazie boltjába! http://www.zazie.meska.hu

2009. június 10., szerda

Meska portré szerdán. Bemutatkozik Aledi!

Rendhagyó módon szerdán jelentkezünk alkotóinkat bemutató sorozatunk aktuális részével, melyben ezúttal Aledit ismerhetitek meg közelebbről.
Fogadjátok szeretettel!


M: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!

András Adél vagyok, Erdélyből származom, de már 14 éve Budapesten élek két tökéletes gyerekemmel (egy fiú, egy lány), és nem kevésbé tökéletes férjemmel : )
Faipari mérnökként végeztem, néhány évig dolgoztam bútortervezőként, de GYES után nem akartam vállalni a bútoriparban jellemző napi 10 -18-ig, valamint hétvégén is tartó munkaidőt, ezért egy informatikai cégnél helyezkedtem el.

M: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?

Valamit mindig alkottam már gyerekként is: kötöttem, horgoltam, mesét írtam, festettem, rajzoltam, gyöngyöt fűztem.
Fiam születése előtt varrtam néhány babát is, aztán 8-9 évig csak nadrágfoltozásra használtam a gépet.
Máig csodálattal tekintek azokra a kismamákra, akiknek gyerekek mellet jut energiájuk másra is.

Tavaly karácsonyra varrtam újra babát a lányomnak.
Katafolt néven ismert foltos sógornőm tanácsára megmutattam a babavarró fórumon.
A lányok nagyon kedvesen fogadták, pedig igencsak rondácska volt.
Aztán ott ragadtam.
Sok hasznos megoldást tanultam tőlük, de ami fontosabb, jó érzés volt, hogy nem vagyok egyedül ezzel a hobbival, hiszen hamarosan annyira kedvet kaptam hozzá, hogy minden szabad percemet ez töltötte ki.

M: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?

Mondhatnám könnyű dolgom van, hiszen egyelőre több az ötletem, mint a szabadidőm. Állandóan babákon töröm a fejem: a metróban munkába menet, főzés közben, szülői értekezleten…

Általában spontán alkotó vagyok, nem előzi meg a munkát tervezési fázis, rögtön vágok az anyagba, nincs türelmem papíron rajzolgatni.
Aztán, ha tetszik a végeredmény elég nagy gondban vagyok, visszafele már nehezebb szabásmintát készíteni.
Este szabom ki a babákat, másnap kora reggel varrom össze, és délután, mintegy jutalomként a több órás munkáért, megvarrom az arcukat, hajukat.
Az arc hímzése a kedvenc fázisom, számomra ez a legfontosabb, ettől lesz sajátos, élő a baba.
Nem rajzolom meg előre, ha nem tetszik, visszabontom, és kezdem újra.
Eddig még nem igazán sikerült olyan babát varrnom, amelyik nem mosolyog.

Új, és újrahasznosított anyagokat egyaránt használok, igyekszem természetes anyagokból dolgozni, szeretem a filcet, sok termékemet díszítem apró filc virággal. Törekszem a harmóniára, egy terméken belül legfeljebb 2-3 alapszínt használok. Kedvenceim a vidám (de nem harsány) babák, színben a piros, a sárga.

M: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?

Mivel a babavarrás most a hobbim, szinte minden szabadidőmet ez köti le, de szeretem a nyugis perceket is, amikor férjemmel kávézgatunk, vagy leheveredek a kanapéra egy lakberendezési lappal.
Időnként eljárok jógázni, és a szüleim erdei kisházában eltöltött 1-2 hét is hosszú időre feltölt.
Idén varrnivalót is viszek magammal : )

A színház is nagy szerelmem, férjemmel egy amatőr színjátszó találkozón ismerkedtünk meg.
Játszani már nem játszunk, de szeretjük az alternatív, formabontó előadásokat, a mozgásszínházat.

M: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?

A család a legfontosabb, természetesen.
Szeretem terített asztallal, meleg házi koszttal várni a családot, és süti nélkül sem múlhat el hétvége, de sosem akartam tökéletes anya lenni, úgy gondolom elsősorban magammal kell elégedettnek lennem, ha én boldog vagyok, az lesz a családom is.

Alkotóként az egyedi dolgokat szeretem.
A saját ötletből született, vagy nagyon személyesre alakított alkotások állnak közel a szívemhez, még akkor is, ha ezek esetleg nem tökéletesen kivitelezettek.
Az egyszerű, de nagyszerű ötleteket szeretem, az olyanokat, melyek láttán a homlokomra csapok: hogy ez miért nem nekem jutott eszembe.
Gyakorlatias vagyok, az esztétikai értéken túl fontos, hogy egy termék megfeleljen a céljának, használni lehessen.

M: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el
árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?


Nemcsak az alkotásra, a Meskázásra is időt kell szánni.
A mottóírás, szemezgetés jó ötlet, élni kell vele.
Az sem mindegy mikor töltjük fel a termékeket, vasárnap kora reggel például elég kevesen ülnek gép előtt.

Nem árt néha olyan terméket is feltenni, amit talán nem vesznek meg egyhamar, de jó reklám, jópofa, meghökkentő, szokatlan, esetleg nagyon színes.

A gyorsaság, az állandó kapcsolattartás a vevőkkel, és a többi alkotóval is nagyon fontos.
A legjobb, ha mindig nyitva van a Meska oldal, így az üzenetekre rögtön lehet válaszolni.
Amint megérkezik az utalás egy vevőtől, illik még aznap postázni a terméket, személyes átadásnál pedig legyünk rugalmasak, inkább mi utazzunk, várjunk többet, mint a vevő.

Persze, én is nagyon örülnék, ha ismerném a „titkot” : )

M: Megosztanál velünk egy apró tippet, vagy megmutatnád, hogyan készítesz el egy egyszerűbb tárgyat?

Mivel általában kedves, aranyos dolgokat láthattok tőlem, most egy ördögi tervet eszeltem ki.
Egy egyszerű kesztyűbábot mutatnék be, barátnőm fiának készült. Akár varrógép nélkül is elkészíthető.

Hozzávalók:

- kb. 40 X 25 cm bordó, és kis darab fekete anyag,
- fehér, vékonyabb és vastagabb piros, valamint fekete filc,
- maréknyi tömőanyag,
- tű, cérna, gombostű, olló, evőpálcika vagy valamilyen tompa végű vékony rudacska,
- esős szombat délelőtt



1.lépés: a minta alapján kiszabjuk a báb részeit:
-bordó anyagból a testét 2X, orrát 1X
-fekete anyagból a szarvát 4X, farkát 2X.
(Figyeljünk az anyag színére, legjobb ha színt színre fordítva egyszerre szabjuk a két darabot)
-fehér filcből a szemét 2X,
-fekete filcből szemet, és szemöldököt 2X, 2X,
-piros filcből a szájat, vastagabból a vasvilláját.
Ha csak vékonyabb piros filcünk van, a villát is 2X szabjuk, majd összevarrjuk, hogy legyen tartása.

Szabás előtt vegyük figyelembe, hogy kinek készül, a gyerek kezére méretezzük, egy 4-5 éves gyereknek való bábba a felnőtt kéz bele sem fér.



2.lépés:
varrjuk össze a szarvakat, és a farkat alul nyitva hagyva.
A farok kifordításához használjuk az evőpálcikát: az összevarrt, hegyes végét helyezzük a pálcika végére, és finoman toljuk a pálcikát előre.
Egy kis tömőanyaggal tömjük ki a szarvakat, és a farkat, utóbbinál megint segítségünkre lesz az evőpálcika, ezzel tudjuk helyére igazgatni a tömőanyagot. Varrjuk a fehér szemgolyóra a fekete karikákat, majd varrjuk fel az arcra.
A szájat, szemöldököt, vasvillát is rögzítsük.
Az orrnak való kis karikát nagy öltéslépéssel varrjuk körbe, majd húzzuk össze. Nagyon kevés tömőanyagot tegyünk bele, majd varrjuk össze, ezt is rögzítsük az arcra.



3.lépés:
Színt színére helyezve varrjuk össze a báb két oldalát, tisztázzuk el a széleket, majd alul hajtsuk fel.
4.lépés:
Fordítsuk ki a bábot. Varrjuk fel középre a farkát, majd belülről rögzítsük oldalt is.



5.lépés: Adjuk oda egy gyereknek, és nézzük végig az előadást.



Kukkants be Aledi boltjába:
http://www.aledi.meska.hu

2009. június 9., kedd

Kívánságdoboz

Örömmel értesítünk minden Meska-felhasználót, hogy percekkel ezelőtt beüzemelésre került az oldalon a Kívánságdoboz funkció!

A Kívánságdoboz-ban megírhatod, hogy milyen termékeket látnál szívesen a Meskán; ez lehet egy konkrét termék, vagy egy termékfajta általános körülírása is.

Konkrét megrendelés esetén az alkotók belső üzenetet írhatnak Neked,
hogy megbeszélhessétek a további részleteket.

Természetesen az ilyen módon létrejött megrendeléseket is a megrendelő nevére feltöltve tudjátok a Meskára feltölteni.

Az új menüben a "kívánságotokhoz" egy maximum 1 Mb-os képet is csatolhattok illusztrációként; a leírás maximum 200 karakter hosszú lehet.

Reméljük hasznosnak találjátok majd az új funkciót,

További sikeres meskázást kívánunk Nektek,

A Meska csapata

Kiegészítés: a Kívánságdoboz ikonja a bal oldali menüsorban a Mottók ikonjának a helyére került, azonban a Mottók továbbra is elérhetők a nyitólap alján található Mottók feliratra kattintva!

2009. június 2., kedd

Hétfői Meska portré kedden. Bemutatkozik Vattacukorhajúlány!

Népszerű alkotóinkat bemutató sorozatunkban ezúttal Vattacukorhajúlányt ismerhetitek meg kicsit közelebbről.
Kellemes olvasást!


M: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!

Horváth Mónika vagyok, illusztrátor.
Végzettségem tekintve rajz-vizuális kommunikáció szakos tanár lennék, de van egy fazekas szakmám is.
Meska boltomban grafikákról készült reprodukciókat, akvarelleket, textilszatyrokat, és hamarosan babákat is találhattok tőlem.

M: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el
ezen az úton?


A rajzolás a lételemem, nem is emlékszem olyanra, hogy ne lettem volna "szerelmes" a papírba és a vonalakba.

A varrás egy sokkal későbbi dolog az életemben, egy hirtelen jött hobbiból nőtte ki magát mindennapos tevékenységgé. Akkoriban szükségem volt még egy kifejezési formára, és a varrás tökéletesen megfelelt, sőt, minden nap újabb és újabb ötletek jönnek, a varrás néhol összefonódik a rajzolással, néha kissé eltávolodik tőle..

M: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?

Állandó ihletettségem van, ritkán törik meg rövid időszakok, amikor semmit sem akarok csinálni.
A képek a bennem lévő hangulatokból jönnek létre, ha saját örömömre alkotok, akkor maguktól, ha valamihez rajzolnom kell, akkor azért szem előtt kell tartani jónéhány külső szempontot is.

A varráshoz legtöbbször maga az anyag ihlet meg, általában azonnal látom egy textilben a kész táskát.
Viccesen szoktam is mondani, hogy mindenben táskabélést látok.
A táskáim hasonlóan készülnek, mint amikor például egy képet festek: összeválogatom az anyagokat, gombokat, gyöngyöket, és többféle színű cérnát, hasonlóan állnak össze a részletek, mint amikor kép születik.
Vannak olyan anyagaim, amelyek azt várják, hogy megtaláljam a számukra tökéletes bélésanyagot, gombot.

M: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?

Nagyon kevés az az idő, amit nem alkotással töltök, lévén, hogy az illusztrálás a munkám, de amikor nagy ritkán sikerül kikapcsolódnom, akkor filmeket nézek, vagy elmegyek sétálni.
Ilyenkor még egy ideig nem tudok elszakadni a munkától, és előfordul, hogy már sietek haza, mert le kell rajzolnom valamit.
Nagyon szeretek főzni, receptből is és improvizálva is, szeretek ábrándozni / bambulni csak úgy és klasszikus módon, vízparton nyaralni, olvasni.

M: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen
értékeket képviselsz?


Alkotóként talán az a legfontosabb, hogy amit magamból adok, az kellemes, derűs legyen, valami pozitív plusszal, legyen benne humor és életigenlés.

Az életben?
Önismeretet és pozitív hozzáállást, együttműködést, egyensúlyt.
De ez az alkotásra is igaz, úgyhogy ha egyetlen szóval szeretnék válaszolni erre a kérdésre, akkor : harmóniát.
A hétköznapi csodákat, a tudatos pillanatokat, amikor meg tudunk állni és élvezni az életet. Erre törekedni és minél többször megélni.

M: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el
árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?


Az alkotásokkal kapcsolatban azt javaslom, hogy csak olyan terméket kínáljatok eladásra, amit ti is szívesen megvennétek.
Fontos a jó fotó, ezt is többen említették már, én is csak megerősíteni tudom.
Igen, sok idő, jó fények kellenek, kitalálni a beállítást, fotózni, feltölteni, komponálni, utómunkálatok, de törekedni kell rá.
Ez mostmár könnyebb, mert itt a jó idő és a sok fény:)

M: Megosztanál velünk egy apró tippet, vagy megmutatnád, hogyan készítesz el egy egyszerűbb tárgyat?

Persze.
Ha megengeditek, összekötöm a hasznosat a hasznossal: szükségem volt egy mutatós tűpárnára, úgyhogy az ő elkészítési fázisait fotóztam.
Ha jól emlékszem, az eredetinél (egy külföldi oldalon láttam) több volt a varrás, én ahol lehet, ragasztással helyettesítettem, de így legalább gyorsabb és nem kell hozzá varrótudás:) nagyon egyszerű.

Muffin alakú tűpárna

Szükségünk lesz hozzá egy lapos konzervdobozra (ez nálam egy cukorkás dobozka alja volt, de a tonhalkonzerv doboza is szuper), kétféle textilre, ragasztóra, vatelinre vagy vattára a kitöméshez.

Először beragasztjuk a doboz alját a megfelelő textillel, amíg szárad, lehet oda lehet fogatni egy befőttesgumival.
Egy keskeny csíkot beszegünk és a doboz oldalára ragasztjuk, száradásig két gombostűvel segíttem rá.
A felső részhez egy nagyobb anyag közepére helyezzük a vattalabdacsot, és az anyag széleit kis csokorba rendezzük. Közben egyenletesen oszlassuk el benne a vattát, és az anyag ráncait is, hogy mindenhol szépen kitöltse a tömés.

Ezután jó szorosan összekötjük vagy gumizzuk, egy kicsit meglapítjuk és belehelyezzük a doboz nyílásába.
Itt ki fog derülni, hogy elég nagy-e a labda vagy sem, de lehet korrigálni.
Ha jó a méret, a doboz száját belülről körberagasztózzuk, belenyomjuk a felsőrészt, egy-két mozdulattal eligazgatjuk, és hagyjuk száradni.
Szalaggal díszítettem, de kerülhet rá csipke, fodor, még "igazi" muffinos papírt is hajtogathatunk hozzá.
Díszíthetjük a tetejét gyöngyökkel, én csak azért nem tettem, mert általában nem nézek oda, hová szúrom a tűt:)



(Az eredeti tűpárna lépései itt találhatóak, Amanda Jean oldalán.)

Nézz be Mónika boltjába: http://www.vattacukorhajulany.meska.hu