Hétfői Meska portré kedden. Bemutatkozik Colette!

Népszerű alkotóinkat bemutató sorozatunkban ezúttal Colette-t ismerhetitek meg közelebbről.
Kellemes olvasást!



Meska: Kérjük, mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!

Ludvig Nicolette vagyok, Győrben élek kis családommal, s három fiúgyermek útját egyengetjük férjemmel.
Tanult szakmám az építészet, melynek, mint művészet nagy csodálója és tisztelője vagyok.
Az élet úgy hozta, hogy a sors más szakmát bízott rám. Tizenöt évig családi vállalkozásban a SZÍN-FOLT iparművészeti ruhák tervezője, készítője voltam, férjem az értékesítésben, munkatársaim a készítésben voltak a segítőim.
Jelenleg főállású anya vagyok, s mellette igyekszem megvalósítani textiles álmaimat…

Meska: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?

Tizenéves koromban a nyarakat falun élő nagymamámnál töltöttem, s itt kezdtem a lábbal hajtós varrógéppel szoros barátságba kerülni.
Emlékszem még, hogy először az anyagot fordítva tettem a gép alá és a kereket is visszafelé hajtottam. - így joggal tehetjük fel a kérdést: Miből lesz a cserebogár?:)))
Másik nagymamámtól a kézimunkázás rejtelmeit lestem el, ő tanított hímezni, horgolni, kötni- bár ezekhez akkor még nem sok türelmem volt.

Az egyetemi évek elején találkoztam a foltvarrással Dolányi Anna kiállításán, s tőle tanultam az első fortélyokat.
Az ő segítségével külföldi kiállításokra is eljutottam nézelődőként, de annál több inspirációt szerezve.
Mai napig büszke vagyok rá, s hálásan gondolok ezekre az időkre, hogy ez nekem húszévesen megadatott.

Építészeti és lakberendezői tanulmányaim befejezése után is a textil maradt az önkifejezési eszköz számomra: az anyagok bűvölete, s az a kreatív terhesség, amelyből minden nap újabb és újabb ötletek születnek, néha bonyolultak, máskor egyszerűbbek, de ahogy mások mondják: „MINDIG HARMÓNIÁRA TÖREKVŐK.”

Meska: hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?

Ez mindig egyedi és megismételhetetlen…
Van, amikor napokig, hetekig rajzolgatok, és mégsem valósul meg, s van amikor egy hirtelen ötlet felvillanyoz és tettre buzdít.

Kiegészítem inkább egy másik kérdéssel, hogy mit jelent Nekem az alkotás?
Játék színekkel, anyagokkal, formákkal. Néha az élet úgy hozza, hogy munka, de az is a jobbik fajtából való, mivel kétkezi…
Van, amikor kikapcsolódás, lazítás, de van, hogy elmélyülés, meditáció.
Ha összecsapnak fejem fölött a hullámok, akkor terápia, hiszen a kézműves munka gyógyító erővel bír.
Örömszerzés magunknak és másoknak, hiszen a legszebb dolog, amit adhatunk a kézzel készített ajándék, amibe szívünk, lelkünk benne van. Az alkotás, tanulás, önképzés is, mert az internet adta lehetőséget kihasználva, mindig új ismeretekre és technikákra bukkanhatunk. És amit a legfontosabbnak tartok: gondolatátvitel és hagyomány tisztelet,

„fenntartva ezzel a folyamatosságot múlt, jelen és jövő között, mert építkezni csakis a múlt szem előtt tartásával, a jövőbe való hittel és bizalommal, a jelenben lehet”.
/ Makovecz Imre /

„Amikor alkotunk, a teremtő munkatársai vagyunk. Kezünk munkájával közvetítjük a világ felé azt a gondolatot, ihletet, amit szeretnénk elmondani.”-olvashatjátok Meska boltom bemutatkozásában

Színia: Az öltözködés mágikus titka című könyvében leírt gondolatokat, melyekkel teljes mértékben tudok azonosulni.

Minél többet használjuk a kezünket alkotásra, annál több fény áramlik a világba rajtunk keresztül. Tömegtermékek, tucat holmik között, ahol a tárgyakból hiányzik az erő, nincs ennél fontosabb, mint hogy ezt kompenzáljuk.

Meska: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?

Főzőcske a konyhában és a kertben családdal, barátokkal… Kirándulás még felfedezésre váró tájakon… Szellemi töltekezés könyvekből, tanítóktól-, akik az emberi létezés kérdéseit kutatják… és az örök mozgás, ami nekem az életelemem.
A futást dinamikus meditációnak neveztem el, mert itt rakom össze egyébként csapongó gondolataimat, és általában jó ötleteket szül bennem…
Egyébként munkamániás vagyok, így az alkotás az „egyébidőtöltésbe” is belecsúszik néha:)))

Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?

Kereső embernek tartom magam. Így az életem delén - vagy a életkehely alján - egyre több dolog átértékelődik bennem.
Huszonévesen mosolyogva hallgattam e bölcseleteket, de most a saját bőrömön tapasztalom a változás szeleit. Tanulok-visszaemlékezek-, hisz a tanulás, - úgy gondolom - nem más, mint visszaemlékezés.
A kétkezi munkám már csak ennek a keresésnek a lenyomata, s örömmel tölt el, ha azt tapasztalom, hogy mások számára is kiolvashatók ezek az üzenetek.

Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?

Ahány ember, annyiféleképp értelmezi a sikert. Számomra az időtálló, hosszú távú sikerek a fontosak, melyek pénzben nem mérhetők. Nincsenek mindenki számára használható receptek. Egyetlen dolog van, amit jó szívvel ajánlani tudok: végigjárni a számunkra kijelölt utat, még ha az a dal szerint: „hosszú, kacskaringós, tekerentyűs, hepehupás…” de az enyém, a tiéd, s az övé.

Kívánom minden alkotótársamnak, hogy ráleljünk erre az útra!!!

Meska: Megosztanál velünk egy apró tippet, vagy megmutatnád, hogyan készítesz el egy egyszerűbb tárgyat?

Ez nem volt egyszerű dolog kiválasztani. Szerettem volna valami olyan dolgot, ami sok olvasómnak elérhető, megvalósítható és rövid idő alatt kivitelezhető. Innen jött az ötlet, hogy egy már meglévő ruhadarabra díszítek, s így azok is elkészíthetik, akiknek nincs varrógépe.
Megunt szoknyát biztosan mindenki talál a gardrobszekrényében!

A recept a következő:

Végy egy régi farmerszoknyát (más ruhadarab is lehet, a fantáziádra van bízva)
Szükséged lesz még, néhány színes gombra, 2x12 cm színes pamutcsipkére és apróvirágos kartonanyagból vágott ferdepántra, mely 2.5 cm szélességű és két oldalán bevasalt.



A ferdepántokat hullámvonalakban gombostűzd fel a szoknyára, majd kézi vagy gépi öltésekkel varrd fel.
A szoknya aljára tehetsz az apróvirágos kartonból keskeny fodrot, de ez nem kötelező. Az általam dekorált szoknyánál csak a háromszög betét szakaszára tettem.



A ferdepántokat hullámvonalakban gombostűzd fel a szoknyára, majd kézi vagy gépi öltésekkel varrd fel.
A szoknya aljára tehetsz az apróvirágos kartonból keskeny fodrot, de ez nem kötelező. Az általam dekorált szoknyánál csak a háromszög betét szakaszára tettem.
A 2 db 12 cm-es csipkét varrd össze gyűrűformára, majd a hímzőszálat tűbe fűzve a belső oldalán apró öltésekkel húzd össze, így kapod a csipkevirágokat.
Az összehúzás után, a szárak végeihez egy-egy gomb segítségével felvarrhatod.
A középső szárra a játék kedvéért, csak gombokból alakítottam ki a virágfejet.



Hogy ne legyenek a virágszálak olyan katonásak, néhány csigavonalat hímezhetünk krétával való előrajzolása után.





A legvégén az apróvirágos anyagból egy övet fabrikáltam a szoknyához, melynek nyers mérete: 20x140 cm. Félbehajtva összevarrtam, majd kifordítva megvasaltam és az övtartókon átbújtattam.



Romantikus nyáridéző hangulat, egy vidám blúz hozzá, fejünkre egy horgolt kalap… s egy röpke óra alatt átváltozunk!

Kukkants be Colette boltjába! http://www.colette.meska.hu