Kellemes olvasást!
Meska: Kérjük mutatkozz be pár mondatban azoknak, akik még nem ismernek!
A való életben Winkelbauer Renátának hívnak, a Meskán pedig a számomra sokkal kedvesebben hangzó Manófaktúra nevet választottam :-)
Nem vagyok túlzottan karrierista, így a hobbijaimhoz szükséges anyagi hátteret biztosítandó (értsd: megélhetés), napi 8 órában irodai munkát végzek.
Zsenge gyermekkorom óta foglalkoztat mindenféle kreatív tevékenység: öntöttem már szappant, gyertyát, gipszet; egy időben a keresztszemes hímzés volt a mániám, aztán volt már festős-, rajzolós-, szalvétatechnikás- és selyemfestős-korszakom is. Mostanság kaptam rá a nemezelésre és a FIMO gyurmára.
A varrás sok-sok év kihagyás után tért vissza az életembe, de egy kicsit átalakulva: míg kamaszkoromban magamnak varrtam ruhákat, addig ma már - kislányomnak hála – inkább gyerekruhákat, babákat, plüssjátékokat és egyéb csecsebecséket varrok.
A közeljövő pedig, remélhetőleg, a lámpagyöngy-készítésről fog szólni – de ezzel a technikával még csak most próbálok közelebbi barátságot kötni.
Meska: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?
Fő profilom az ékszerkészítés, ami 2004 körül tört be az életembe - ez egybeesik azzal az idővel, amit otthon töltöttem a gyed-nek köszönhetően.
Mivel kezdett beszűkülni körülöttem a „felnőtt” világ, szükségem volt valami olyan tevékenységre, ami nem függ szorosan össze a gyermekkel: így jöttek az ékszerek. Arra tulajdonképpen nem is emlékszem, mi volt az első elkészített darabom, sőt arra sem, honnan jött az a kóbor ötlet, hogy ékszereket készítsek - én, aki azelőtt még fogót vagy drótot sem nagyon látott közelről.
Mindenesetre hamar elkapott a gépszíj, és egyszer csak azon kaptam magam (pontosabban a párom, - aki amúgy nagyon toleráns lélek, - finoman jelezte), hogy már teljesen beborították a lakást a gyöngyök, drótok, kapcsok és fogók.
A helyzet azóta megnyugtatóan rendeződött: próbálom magam rászorítani, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozzak :-)
Meska: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?
Ihletet meríteni bármiből tudok: egy lehulló hópihéből, a tavaszi rigófüttyből, a forró nyári naplemente varázslatos színeiből, vagy akár egy előttem a földre perdülő őszi falevélből.
Természetesen rendszeresen bóklászom az interneten is: előszeretettel olvasgatom a hazai és az angolszász gyöngyös- és kreatív-oldalakat.
Hazudnék, ha azt állítanám, mások alkotásai nincsenek rám semmilyen hatással, hiszen rengeteg remek ötlettel találkozom, ennek ellenére igyekszem önmagamat adni, nem másokat másolni.
Még egy dolog van, ami nélkülözhetetlen számomra az alkotáshoz, ez pedig nem más, mint egy csésze forró kávé :-)
Meska: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?
Sok időt töltök fent-említett Lili nevű kicsi lányommal, de ezt sem tudom egyértelműen elválasztani az „alkotó tevékenységektől”.
Noha még csak öt éves múlt, határozottan örökölte az alkotói vénámat.
Így gyakran "dolgozunk" együtt: gyöngyöt fűzünk, gyurmázunk, rajzolunk, színezünk, azaz - hogy az ő szavával éljek - „kejatívozunk”.
Ha a munka, gyerek, háztartás és minden más után esetleg marad egy kis időm, szeretek (de inkább csak szeretnék) olvasni, fotózni, filmeket nézni, zenét hallgatni – és sokat aludni.
De azt hiszem, ezek mind a fényévekre lévő nyugdíjas éveimre maradnak...
Meska: Mit tartasz fontosnak az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?
Ide most írhatnék mindenféle magasztos közhelyet, mint például: világbéke, család, tolerancia, szeretet, de inkább nem teszem.
Ehelyett inkább arról írok, hogy az ékszereimet - csakúgy, mint az összes többi „termékemet” - szívvel-lélekkel készítem.
Épp ezért boldoggá tesz az a gondolat, hogy lehet, hogy a reggeli készülődésben valaki éppen egy olyan ékszert választ aznapra, amit tőlem vásárolt korábban. Egyszóval reménykedem benne, hogy legalább akkora örömet okoznak az ékszereim a viselőjüknek, mint amekkora élmény nekem az elkészítésük volt. (Visszaolvasva ez is milyen közhelyes! De mégis így van…)
Egyébként meg nagyon kedvelem az egyszerű, hagyományos motívumokat: gyakran megjelennek a munkáimban a szívek, a csillagok, a virágok és a kacskaringós csigavonalak.
Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?
A siker titka szerintem a következőkben rejlik:
- kizárólag minőségi alapanyagokból dolgozz,
- lehetőleg egyedi ötleteket valósíts meg,
- tedd bele a szíved és a lelked
- és nem árt, ha megtanulsz jól fotózni :-)
Meska: Megosztanál velünk egy apró tippet, vagy megmutatnád, hogyan készítesz el egy egyszerűbb tárgyat?
Arra gondoltam, megmutatom nektek, hogyan készíthettek egyedi fülbevaló akasztót.
A szükséges eszközök, szerszámok:
- 0,8 mm vagy 1 mm-es ékszerdrót (ezüstözött vagy réz).
- Csípőfogó (a drót elvágásához)
- Kúposfogó (a drót hajlításához)
- Laposfogó (megoldható nélküle is, de nem árt, ha van)
- Valamilyen henger-forma tárgy (pl. vastagabb toll, fakanál vagy épp egy gyöngyös-fiola)
- Fémreszelő vagy smirgli (alias dörzspapír) (a drót végének eldolgozásához).
Először is csinálj a kúposfogóval egy közepes méretű hurkot a drót végére, majd fűzz rá egy olyan gyöngyöt, aminek színe harmonizál a fülbevalóval, amihez az akasztót készíted. Ezután – lehetőleg közvetlenül a gyöngy fölött, - hajlítsd be a drótot a képen látható szögben (talán 45-50 fokos lehet).
Ezután a drótot a gyöngy fölött kezdve, fogd oda a hengeres tárgyhoz (a képen én egy gyöngyös-fiolát használtam), és tekerd szorosan körbe rajta. Nagyjából az eredeti gyöngyig hajlítsd vissza, mert amikor elengeded, a drót úgyis kilazul, és olyasmi formája lesz, mint a következő képen.
Most már túl vagy a nehezén: a drót végét csípőfogóval vágd el, kb. egymagasságban a másik végén lévő hurokkal.
Laposfogóval kb. 4-5 milliméterrel az alja felett hajlítsd meg egy kicsit a drótot. Mivel ez a rész lesz a fülbevaló bedugó része, a legvégét dolgozd el fémreszelővel vagy smirglivel, nehogy bedugáskor felsértse a fület. És íme, el is készült az akasztó :-)
Nézz be Manofaktura boltjába! www.manofaktura.meska.hu
Tegnap a látogatók számát illetően is rekord született. 
Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek. (Hogy hívnak, mivelfoglalkozol, stb.)
3. Ügyeljünk arra, hogy ha az egyik ágon alulról fölfelé megy a drót, a másikon pont fordítva haladjon. A tekerés feszes legyen, de ne deformálja el a már kialakított gyűrűformát.
4. Ha már majdnem készen vagyunk a tekeréssel, a hosszabb gyöngyöt fűzzük fel egy vastag drótszálra, ezt dugjuk a gyűrűalap karikáiba, és hajlítsunk a végére kis karikákat. Fejezzük be a tekerést a vékony dróttal, a kimaradt drótvéget dugjuk a gyöngybe, a felesleget vágjuk le.
5. Már csak karika formára kell hajlítani a gyűrűt, és kész is van.
