Rólunk

Saját fotó
A MESKA a Mindenféle Egyedi Saját Készítésű Alkotás-ok lelőhelye, ahol igényes, saját készítésű tárgyakat lehet adni-venni. Ezen a blogon keresztül szeretnénk megosztani mindenkivel a Meskával kapcsolatos tapasztalatainkat, és talán a gondolatainkat is erről-arról, kis világunk dolgairól. Kellemes olvasást!

2009. február 23., hétfő

Hétfői Meska portré. Bemutatkozik Larion!

A Meska blogjában ezentúl minden hétfőn bemutatunk kicsit közelebbről egy-egy népszerű alkotónkat.
Két hete indult sorozatunk folytatásaképp ezúttal Larionról olvashattok.

Jó szórakozást!




Meska: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek. (Hogy hívnak, mivel foglalkozol, stb.)

Veres Erikának hívnak, Kecskeméten élek férjemmel és két, alig kiskorú leánygyermekünkkel.
Korábban évekig dolgoztam egy képgalériában, és amikor mindez váratlanul megszűnt (nem most volt) a sötétszínű kétségbeesés helyett azonnal lecsaptam a varrógépemre, mint egy lehetséges menekülési útvonalra........

Meska: Mióta alkotsz ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?

Az alkotás kényszerei már ifjú gyermekkoromban erősen megmutatkoztak.

Mérhetetlen buzgósággal lecsaptam egy-egy érdekesebbnek tűnő textilanyagra, legyen az falvédő, óvatlanul félretett és készruhának szánt anyag, hatalmas lepedők és egyebek…Megpecsételődött a sorsuk…

Akkor még elég gazdaságtalan hozzáértéssel, de kiollóztam belőlük annyi darabot, mely elégnek tűnt az aktuális gumibabám legújabb kreációjához...
Roppant elégedetté tudott tenni egy ilyen folyamat vége...
Hát dicséreteket nem kaptam se Anyukámtól, se a Mamámtól, mikor rábukkantak a rosszul elrejtett, és kellőképpen szétszabdalt, szánalmas maradékokra...
Pedig látniuk kellett volna az útirányt, mely akkor is annyira kisikított belőlem...

Később már mindenféle kézműves technikákat kipróbáltam, ami érdekelt (nemezelés, ékszerkészítés, batikolás, kosárfonás...) és az is kiderült rólam,hogy az a bizonyos begyűjtős típus vagyok, a birtoklós.....
Akad is egy-két kütyü-mütyü a háztartásunkban, melyeket olykor beépítek a munkáimba. Amúgy meg rengeteg energiát kapok a különleges tárgyaimtól és inspirál a meglétük.

Az életem során mégis mindig a textil volt az, melyhez állandóan visszatértem.
Ehhez képest teljesen eltérő iskolai pályára kényszerültem: tévedésből élelmiszeranalítikus lettem és utána többféle, érdekesnek tűnő munkahelyen megfordultam, kisebb-nagyobb sikerélményekkel....... Az a pillanat, mikor elindultak üzleti útjukon a babáim, az első boldogságos GYES-es időszakomból formálódott ki.
A férjem a kecskeméti rajzfilmstúdióban dolgozik, így a jóízlésű munkatársain teszteltem le a babáim eladhatóságát, pedig akkor még kezdetlegesebb alakzatok jöttek ki a kezeim alól.....

Jelenleg a MESKA vérkeringésébe való kapcsolódás ad lendületet és aktivitást ezen a pályán.

Meska: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?

Egyedül, zavartalanul, vad és energikus zenéket hallgatva (Quimby, Péterffy Bori, Nouvelle Vogue, MR2 Petőfi...), a nappalit elárasztva a színes textilhalmazokkal és várom a pillanatot, mikor összeáll a fejemben a következő órák termékeny megjelenési formája .

Az ihlet elég gyakran rám tör, bárhol-bármikor, valamiről-valakiről.... épületrészletről, mesekönyv illusztrációról, zenékből, TV-ből, netről......
Általában a nagy táskáim alján mindig meglapul az aktuális noteszom, melybe gyűjtöm a felvillanó ötleteim, melyeket igyekszem fizikailag mihamarabb kivitelezni.

Meska: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?

A családommal töltött idők értékes pillanatai, a jól megválasztott barátok, a minden évszakban a mindenhova bringázás, a zene egyfolytában, a fotózás-mánia, az olvasásmánia, a bábszínház, a net, de általában nyughatatlan emberként mindenre nyitott vagyok, amitől épülhetek és izgalmas-különleges élményt adhat az életemnek, érzéseimnek.

Még turkálókban is szoktam matatni...és imádok gyermekszemekben megfürdőzni...bírom az édességeket és a jól táncolható bulikat.....a hétköznapokat nem hétköznapokként élem meg, ettől kicsit hóbortosnak tűnhetek olykor, de ez így jó nekem...

Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?

Az önkifejezés mindenféle megjelenítési formáit (az öltözködésben, alkotásaimban, gondolataimban, szavaimon keresztül) a derűt, a humort, az őszinteséget, a bizalmat, az örök kíváncsiságot, a nyitottságot, az érzékenység-érzelmek bátor kifejezését, a békesség megtartását, az élet szerethetőségét, és jobban esne lassabban élni, sokkal lassabban, mert oly rövidkének tűnik az életünk...

Alkotóként képviselem: a szenvedélyt, a játékosságot, a színek szeretetét és bátor alkalmazhatóságát, a szabálytalanságot, a pikantériát, az örömszerzést másoknak, a törekvést arra, hogy használható és kedves alkotások kerüljenek ki a kezeim alól…

Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?

Bátorságot, lendületet, maximális kivitelezési belső igényt, vállalják fel a bennük lakozó különleges megmutatkozást, és nem árt érteni a fotómasina nyelvén.....( nálunk, ha a férjem ráér és lefotózza a dolgaim szakszerűbben, akkor ez egyből lejön a képeimről )

A siker titka: egy jól megválasztott férj...., a lélekből és örömből való varrás, a jó szándékú-támogató és kedves biztatások bárkitől és az ebből fakadó lendület, a kitartás, az elszántság, az önbizalom, a bátorság, a nyitottság, a lelkesség…
Most ezek a gondolatok jutottak eszembe.

Meska: Megosztanál velünk egy apró tippet, vagy megmutatnád, hogyan készítesz el egy egyszerűbb tárgyat?

Nemrég készítettem textilből, textilfilccel rajzolt kitűzőt.
Nem olyan bonyolult dolog…
Első lépésben kivágtam papírból egy kerek sablonformát, amely az alapja lesz a kitűzőnek.
Kerestem hozzá fehér anyagot és kivágtam belőle 2 db-ot, úgy, hogy a sablont előtte gombostűkkel rögzítettem az anyaghoz.
Ha kitaláltuk a témát, mely rákerül a kitűzőre, akkor grafittal felvázoljuk a témát, majd textilfilccel átrajzoljuk.
Körbevarrjuk géppel a körszéleket, kifordítás nélkül, de hagyjunk ki egy kb. 1 cm-es kis nyílást, melyen keresztül lazán megtömjük vatelindarabkákkal.
Összevarrjuk a kis nyílást. A rögzítést úgy oldottam meg, hogy egy kis filckorongot varrtam fel kézzel a kitűző hátuljára, majd ebbe szúrtam bele a biztosítótűt.

A kész formára még varrtam kézzel türkiz színű fonalból egy kis plusz díszítést, és máris kész ez a gombócmadaras kitűző.





Nem annyira időigényes, gyorsan juthat sikerélményhez bárki, akinek van egy kis kézügyessége.
Csak bátran!

Larion Meska boltja: http://www.larion.meska.hu/

3 megjegyzés:

Erika írta...

Nagyon örülök neked, Larion! Sok örömöt és sikert továbbra is a lánykákban, az alkotásban, az élet élésében! És hátha egyszer összefutunk a bábszínházban...

vcvcvcvc írta...

IMÁDOM LARIONT!
:)
Fantasztikus egyéniség és a munkáiból árad valami megfoghatatlan, utánozhatatlan vidámság! Egyszerűen varázslatos!:)

Winkelbauer/Manófaktúra írta...

Fantasztikusak a manóid, tündéreid, (a barikért meg egyenesen odáig vagyok!) - amint a keretem engedi, beszerzek majd egyet :-)
Most, hogy a fotón melletted láttam őket, derült csak ki számomra, hogy a manóbabák ilyen nagyok - sokkal kisebbnek gondoltam őket :-)
Örülök, hogy megismerhettelek!
További jó munkát!
Manófaktúra